Harmadszor tartották meg az Esztelneki Napokat, idén a millenniumi megemlékezéssel egybekötve. Aug. 26-án a helybeli Esztelnekért Egyesület, a Szacsvay János Alapítvány, a Háromszék napilap, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium és a Bod Péter Líceum helyezett el koszorút az iskolaalapító Nagy Mózes emlékkopjájára, Szacsvay János 1848-49-es honvéd tüzér főhadnagy és a magyar szabadságharc emlékművére. A millenniumra emlékeztettek a szónokok, köztük Köntzei József ny. mérnök, a Szacsvay Alapítvány elnöke és Mocsáry Beáta, a Nagy Mózes Gimnázium aligazgatója. A Háromszék napilap találkozót tartott, melyet Farkas Árpád költő, a lap főszerkesztője, Esztelnek falu díszpolgára vezetett. Bogdán László író két írását olvasta fel, Kisgyörgy Zoltán pedig a mai falu gondjairól szólt. Bíró András esztelneki származású, Érdligeten élő, Baumgarten-díjas író és szerkesztő, a Keresztek, kardok, koronák című erdélyi és háromszéki tárgyú történelmi regénytrilógia szerzője könyvadományt hozott az Esztelnekért Egyesületnek. Gazda József író és Gazda Klára néprajzkutató, az esztelneki gyerekjátékok kiváló ismerője, leírója a falumentésről beszéltek. /Esztelneki Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./
2007. április 5.
Esztelneki családi házából szabadságharcos ősei égi otthonába költözött Köntzey József nyugalmazott agrármérnök. A falu bölcseként tisztelték, kitartó zászlóvivője volt Esztelnek önállósulási folyamatának. Közösségszervező, kulturális rendezvények életre hívója volt. Kik pótolhatják falvaink tevékeny mindentudóit, hol késik az utánpótlás? /Mózes László: Köntzey József egyéni maradéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./
2007. április 18.
Köntzey Józseffel és Incze Lászlóval majdnem egy időben eltávozott a matuzsálemi kort megélt bélafalvi Orbán Lázár, a messzi földön híres bicskakészítő, csűrmúzeum-alapító és falukrónikás. Százegyedik életévét a múlt év szeptember 15-én töltötte. Aggódott, mi lesz a csűrmúzeummal, az összegyűjtött több mint ötszáz tárggyal? Egy életen át gyűjtötte a Szentföld falvainak tárgyi örökségét. Fazekak, tányérok, korsók, régi vasalók, sótartók, lószerszámok, mozsarak, régi lámpák, osztováták, tulipános ládák a csűrmúzeum kincsei. A gyűjtés mellett Orbán Lázár Bélafalva krónikáját is megírta. Munkája kéziratban maradt, nem élhette meg könyv formájában való megjelentetését. Boldizsár Béla, a Tuzson János Hagyományőrző Társaság vezetője azt szeretné, ha a gyűjtemény érintetlenül a faluban maradna, esetleg a Székely Nemzeti Múzeum megvásárolná a csűrmúzeumot az elhunyt Brassóban élő két fiától. /Iochom István: A bélafalvi csűrmúzeum alapítója is elment. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./
